Településtörténet

Nevének jelentése: az ősi szláv alapszóból meleg vizű forrás. Első okleveles említése 1294-ben Topolcha, ugyanaz a neve a már akkor is működő hévizes helynek is a település területén. A helyén egy Székelynagyfalu nevű település lehetett, hogy mikor és hol terült el, ebben bizonytalanok a források.^[3] Többféle kerámiatöredéket találtak a forrásnál és a ravatalozónál is, de eddig azt sem sikerült tisztázni, hogy az 1730-as években létrehozott település pontosan mikor is született, német bevándorlói pedig hová költöztek el.

Leírások a településről

• 1799 – „Tapoltza. Magyar falu Baranya Várm., földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Siklóshoz nem meszsze, és annak filiája, Beremendel, Nagyfaluval és Nagy-Harsánnyal határos, határja Nagyfaluéval egygyütt 3 nyomásbéli, szőleje, fája nints, búzát jól, egyebet közönségesen terem, piatza Eszéken, és Siklóson. E Helység valaha Székely nagy Falunak hivattatott, de most tsekély falutska, régi nagyságát mutattyák a még mostan is látható házaknak kő alapjai, híres e falu a föld gyomrából sebesen kijövő kénköves vízről, melly folyás felén egy 3 szobából álló fördőház vagyon, holott sokan fördéseknek hasznát veszik; folyásán malom is van.”
• 1851 – „Tapolcza, magyar falu Baranya vmegyében, utolsó posta Siklóshoz 1 órányira: 13 kath., 254 ref. lakossal, kik a nagyfalusi anyaekklézsiához tartoznak. Kath. fiók szentegyház. Földje szép búzát terem. Ásványforrása ez előtt meleg volt, de most hidegen csergedez. Földes ura gr. Batthyáni.”

Egyesek szerint a Kistapolca jelölést először 1904-ben említik.